DogeCoin (DOGE)

Dogecoin

Allcoins.pw

more free cryptocurrencies

További Kriptopénz Források

offline kripto multicurrency hardver pénztárca

Ledger Nano S - The secure hardware wallet

Kriptopénztárca micro kifizetésekhez.

Wikipédia:
Dogecoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz (ún. kriptopénz, kriptovaluta, coin), amely 2013 decemberében jelent meg. A fejlesztők eredetileg tréfának szánták, egy éppen aktuális internetes mém, a Doge köré szervezve. Megalkotója Jackson Palmer, a szoftvert a többi kriptopénz forráskódja alapján hozta létre. A felhasználók lájkolás gyanánt kezdték használni olyan módon, hogy az érdekes tartalmakért cserébe Dogecoint küldtek egymásnak, amitől a  kapitalizációja mindössze egyetlen hónap alatt 60 millió dollárra ugrott, és egy ismert internetes fizetőeszközzé vált. 2015-ben a Bitcoin és a Litecoin után az egyik legismertebb cointípus, kibocsátóintézettől nem függ, működése hasonló, a működésének technológiai alapelvei megegyeznek ezen két virtuális pénznem elveivel. 2017 április végére a Dogecoin kapitalizációja már több, mint 81 millió USD. Független kormányoktól, pénzintézetektől, vagy szervezetektől.
A Dogecoin címek D vagy A betűvel kezdődnek, minden címhez (publikus kulcshoz) tartozik egy privát kulcs, amellyel a tranzakciók aláíródnak. A Dogecoin a scrypt titkosítóalgoritmust használja, a privát kulcsból a publikus kulcs egyértelműen kiszámítható. Az adott címről csak az tud Dogecoint küldeni, aki rendelkezik a hozzá tartozó privát kulccsal. A tranzakciók díja elhanyagolhatóan alacsony, egy bizonyos mennyiségű tranzakció minden blokkban ingyen is végrehajtható. A tranzakciók azonnal (tipikusan egy másodpercen belül) végrehajtódnak, és nem visszavonhatóak. A Dogecoin blokkideje pedig egy perc – ez azt jelenti, hogy a tranzakciók 2-3 percen belül jóváíródnak, a blockchain-ben rögzítésre kerülnek – a tranzakció első megerősítésére pedig elegendő másfél percet várni. A Dogecoin szabadon bányászható. A bányászat során a tranzakciók kerülnek rögzítésre a blokkláncban, aki a legbiztonságosabb, leghoszabb blokkot előállítja, az kapja meg a blokk kibányászásáért járó Dogecoin mennyiséget. Egy normál Dogecoin címhez egy privát kulcs tartozik, de különálló webszolgáltatások segítségével többaláírásos címek is létrehozhatók – ekkor a címről történő utaláshoz több résztvevő aláírása is szűkséges (például 3-ból 2, vagy 5-ből 3). A hivatalos Dogecoin kliens mellett léteznek még más kliensek, online tárcák is.
kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is.
Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként. A Bitcoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül.
Jelenleg is kriptovaluták százai léteznek, legtöbbjük a Bitcoinhoz nagyon hasonlatos vagy abból levezethető. A kriptovaluta rendszeren belül a biztonságosságot, az integritást, a főkönyvek egyensúlyát egy közösség, az úgynevezett „bányászok” tartják fenn.
A kriptovaluta főkönyvek biztonságossága azon a feltételezésen alapszik, hogy a bányászok nagy része becsületesen próbálja kezelni a főkönyvet, mivel pénzügyi érdeke rejlik benne.
A legtöbb kriptovalutát úgy tervezték, hogy fokozatosan csökkentsék a valuta összes volumenének kibocsátását, így egy végső határt szabva a forgalomban lévő valuta mennyiségének, akárcsak a nemesfémeknél. A hagyományos pénzintézeteknél tartott valutákkal vagy készpénzzel összehasonlítva, a bűnüldöző szerveknek nehezebb dolguk van, ha kriptovalutát akarnak lefoglalni. Ez a nehézség a kriptográfia technológiájából ered.

 

A kriptovaluták története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza Hollandiába. A kamionsofőrök készpénz helyett egy újfajta kártyát kaptak, ezzel fizettek a tankolásokért.  
Az 1990-es években a DigiCash nevű vállalkozáshoz fűződik a kriptovaluta elődje. A cég a tranzakciók során már akkor kriptográfiát használt. David Chaum – a DigiCash alapítója – 1993-ban feltalálta az e-cash nevű digitális fizetési rendszert. Működése hiába volt sikeres, a cég a későbbiekben csődbe ment – az innovációja meghaladta a kor elvárásait és gyakorlatát.  
1998-ban érkezett mérföldkőhöz a történet, amikor is megalakult a PayPal, mely egy nemzetközi digitális rendszer, mely lehetővé teszi online pénzátutalások lebonyolítását.  
A első kriptovaluta tényleges kibocsátására 2009-ig kellett várni (nem véletlenül igazodva a globális pénzügyi válság kezdő időszakához), amikor is egy Satoshi Nakamoto nevű ember vagy csoport megalkotta a Bitcoint. Jellegzetes tulajdonságai, hogy független a kormányzati és vállalati érdekektől, nem kapcsolódik be a hagyományos bankrendszerbe, decentralizált, megvásárlása törvényes valutával történik. Kriptográfiát, titkosítást használ és ha a felek úgy akarják anonimak maradhatnak a tranzakció lebonyolítása során.  
Néhány évnek el kellett telnie ahhoz, hogy a kriptovaluta szélesebb körben is ismertté és elismertté váljon. Az évek folyamán rengeteg új valuta jelent meg a kriptovaluták piacán, néhány ezek közül igazi sikertörténetté vált, nagy része pedig elértéktelenedett. Jelenleg is körülbelül 900 coin létezik.
Manapság elmondható, hogy a kriptovaluták egyre szélesebb körben felhasználhatók, léteznek kriptovaluta alapú bankkártyák, melyek a kriptovalutákat ténylegesen elkölthető pénzzé váltják át.
Természetesen a mai napig léteznek olyan országok, melyek korlátozzák vagy tiltják (pl. Kína) használatukat, de láthatunk arra is példát, hogy a kriptovaluták az ország és a kormányzat teljes támogatását élvezik, például Észtország, Svájc vagy Japán.  
A kriptovaluták helyzete lényegesen különböző országonként és jogilag továbbra sem meghatározott. Míg bizonyos országok kifejezetten engedik használatát és kereskedelmét, addig mások tiltják vagy korlátozzák azt. A különböző kormányzati szervek, kormányhivatalok és bíróságok eltérően kategorizálják a Bitcoint.
Oroszországban ugyan legális a kriptovaluta, mégis az orosz rubelen kívül illegális bármilyen más valutával fizetni. Mindeközben az orosz jegybank saját kriptovaluta létrehozásán tevékenykedik.
2014. március 25-től az Egyesült Államok Adóhatósága adózási szempontból a Bitcoint vagyonként tartja számon. Ezt azt jelenti, hogy nyereségadó fizetendő utána. A szabályozásnak természetesen nagy előnye, hogy törvényileg tisztázza a Bitcoint. A befektetőknek nem kell többé azon aggódniuk, hogy a Bitcoinból szerzett profit nem illegális-e vagy hogy hogyan jelenítsék azt meg az adóbevallásukban.    
A kriptovalutákat elsősorban bankrendszereken és intézményi kereteken kívül használják, a digitális világon keresztül. Amíg ezek az alternatív, decentralizált kereskedési platformok a fejlesztés kezdeti stádiumában vannak, kihívások elé állítják a hagyományos pénzügyi rendszereket.
2017 júliusában a kriptovaluták teljes tőkepiaci értéke több mint 100 milliárd dollár, a lebonyolított napi mozgás több mint 6 milliárd dollár.