Ethereum

Ethereum

 

Kriptopénz Ingyen   

 

 

 

 

offline kripto multicurrency hardver pénztárca
Ledger Nano S - The secure hardware wallet
Kriptopénztárca micro kifizetésekhez.

 

Wikipédia:
Az Ethereum egy nyílt forráskódú, nyilvános, közösségi, blokklánc alapú, elosztott számításokon alapuló számítástechnikai platform és kriptopénz/kriptovaluta/kriptodeviza, melyben van intelligens szerződés funkció (script) is.[3] Az ethereum tehát nem csak egy kriptopénz, azaz digitális vagy elektronikus pénz, hanem egy olyan platform is, aminek segítségével különböző alkalmazások készülhetnek a blokkláncra. Egy ún. decemtralizált Turing-teljes virtuális számítógépet biztosít, az Ethereum Virtual Machine-t, mely nyílvános csomópontok nemzetközi hálózatából áll.  Ezen kívül biztosít egy ether nevű kriptovaluta tokent, melyeket át lehet utalni számlák között, és ezzel lehet kompenzálni a számítási teljesítményeket.[4] A “Gas” egy olyan belső tranzakcióárazási mechanizmus, mely kiszűri a spameket, és erőforrást biztosít a hálózat részére.[3][5]
Az ethereum a jelenleg talán leghíresebb és legismertebb kriptopénz, azaz a bitcoin mellett az egyik legfelkapottabb altcoin (így hívják a bitcoin melletti kriptopénzeket, mely a bitcoin és az alternatív szavak összevonásából keletkezett). Lényegében a második helyen áll a kriptopénzek ranglistáján a piaci kapitalizáció alapján is. A kedvelői szokták Bitcoin 2.0-nak is nevezni.
Az Ethereum létrehozását 2013. végén Vitalik Buterin, a kriptovaluták egyik kutatója, programozó javasolta. A fő cél az volt, hogy egy olyan altcoint hozzanak létre, ami megoldást nyújt a bitcoin működése és használata során jelentkező problémákra (például a kriptopénzek világában hosszúnak számító tranzakciós időkre, vagy a centralizált, “bányászok” esetén felmerülő 51%-os hashrate birtoklási probléma). A fejlesztés pénzügyi hátterét egy 2014. Július-augusztusban lezajlott online közösségi alapgyűjtésen keresztül biztosították.[6] A rendszer 2015. július 30-án 11,9 millió érmével indult, melyeket a közösségi vásárláshoz “előbányásztak.”[7] Ez hozzávetőlegesen a teljes forgalomban lévő mennyiség körülbelül 13%-át teszi ki.
kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is.
Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként. A Bitcoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül.
Jelenleg is kriptovaluták százai léteznek, legtöbbjük a Bitcoinhoz nagyon hasonlatos vagy abból levezethető. A kriptovaluta rendszeren belül a biztonságosságot, az integritást, a főkönyvek egyensúlyát egy közösség, az úgynevezett „bányászok” tartják fenn.
A kriptovaluta főkönyvek biztonságossága azon a feltételezésen alapszik, hogy a bányászok nagy része becsületesen próbálja kezelni a főkönyvet, mivel pénzügyi érdeke rejlik benne.A legtöbb kriptovalutát úgy tervezték, hogy fokozatosan csökkentsék a valuta összes volumenének kibocsátását, így egy végső határt szabva a forgalomban lévő valuta mennyiségének, akárcsak a nemesfémeknél. A hagyományos pénzintézeteknél tartott valutákkal vagy készpénzzel összehasonlítva, a bűnüldöző szerveknek nehezebb dolguk van, ha kriptovalutát akarnak lefoglalni. Ez a nehézség a kriptográfia technológiájából ered.

A kriptovaluták története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza Hollandiába. A kamionsofőrök készpénz helyett egy újfajta kártyát kaptak, ezzel fizettek a tankolásokért.
Az 1990-es években a DigiCash nevű vállalkozáshoz fűződik a kriptovaluta elődje. A cég a tranzakciók során már akkor kriptográfiát használt. David Chaum – a DigiCash alapítója – 1993-ban feltalálta az e-cash nevű digitális fizetési rendszert. Működése hiába volt sikeres, a cég a későbbiekben csődbe ment – az innovációja meghaladta a kor elvárásait és gyakorlatát.
1998-ban érkezett mérföldkőhöz a történet, amikor is megalakult a PayPal, mely egy nemzetközi digitális rendszer, mely lehetővé teszi online pénzátutalások lebonyolítását.
A első kriptovaluta tényleges kibocsátására 2009-ig kellett várni (nem véletlenül igazodva a globális pénzügyi válság kezdő időszakához), amikor is egy Satoshi Nakamoto nevű ember vagy csoport megalkotta a Bitcoint. Jellegzetes tulajdonságai, hogy független a kormányzati és vállalati érdekektől, nem kapcsolódik be a hagyományos bankrendszerbe, decentralizált, megvásárlása törvényes valutával történik. Kriptográfiát, titkosítást használ és ha a felek úgy akarják anonimak maradhatnak a tranzakció lebonyolítása során.
Néhány évnek el kellett telnie ahhoz, hogy a kriptovaluta szélesebb körben is ismertté és elismertté váljon. Az évek folyamán rengeteg új valuta jelent meg a kriptovaluták piacán, néhány ezek közül igazi sikertörténetté vált, nagy része pedig elértéktelenedett. Jelenleg is körülbelül 900 coin létezik.
Manapság elmondható, hogy a kriptovaluták egyre szélesebb körben felhasználhatók, léteznek kriptovaluta alapú bankkártyák, melyek a kriptovalutákat ténylegesen elkölthető pénzzé váltják át.
Természetesen a mai napig léteznek olyan országok, melyek korlátozzák vagy tiltják (pl. Kína) használatukat, de láthatunk arra is példát, hogy a kriptovaluták az ország és a kormányzat teljes támogatását élvezik, például Észtország, Svájc vagy Japán.
A kriptovaluták helyzete lényegesen különböző országonként és jogilag továbbra sem meghatározott. Míg bizonyos országok kifejezetten engedik használatát és kereskedelmét, addig mások tiltják vagy korlátozzák azt. A különböző kormányzati szervek, kormányhivatalok és bíróságok eltérően kategorizálják a Bitcoint.
Például 2014-ben a kínai jegybank megtiltotta a pénzintézeteknek a Bitcoin kezelését.
Oroszországban ugyan legális a kriptovaluta, mégis az orosz rubelen kívül illegális bármilyen más valutával fizetni. Mindeközben az orosz jegybank saját kriptovaluta létrehozásán tevékenykedik.
2014. március 25-től az Egyesült Államok Adóhatósága adózási szempontból a Bitcoint vagyonként tartja számon. Ezt azt jelenti, hogy nyereségadó fizetendő utána. A szabályozásnak természetesen nagy előnye, hogy törvényileg tisztázza a Bitcoint. A befektetőknek nem kell többé azon aggódniuk, hogy a Bitcoinból szerzett profit nem illegális-e vagy hogy hogyan jelenítsék azt meg az adóbevallásukban.    
 A kriptovalutákat elsősorban bankrendszereken és intézményi kereteken kívül használják, a digitális világon keresztül. Amíg ezek az alternatív, decentralizált kereskedési platformok a fejlesztés kezdeti stádiumában vannak, kihívások elé állítják a hagyományos pénzügyi rendszereket.
2017 júliusában a kriptovaluták teljes tőkepiaci értéke több mint 100 milliárd dollár, a lebonyolított napi mozgás több mint 6 milliárd dollár.