Monero

Monero

Kriptopénz ingyen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

offline kripto multicurrency hardver pénztárca

Ledger Nano S - The secure hardware wallet

 

 

 

Kriptopénztárca micro kifizetésekhez.

 

Wikipedia:
Monero (XMR) is an open-source cryptocurrency created in April 2014 that focuses on privacy and decentralization that runs on WindowsmacOSLinuxAndroid, and FreeBSD.[2] 
XMR uses a public ledger to record transactions while new units are created through a process called mining. Monero aims to improve on existing cryptocurrency design by obscuring sender, recipient and amount of every transaction made as well as making the mining process more egalitarian.[3]
The focus on privacy has attracted illicit use by people interested in evading law enforcement.[4][5] The egalitarian mining process made it viable to distribute the mining effort opening new funding avenues for both legitimate online publishers and malicious hackers who covertly embed mining code into websites and apps.[6]
kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is.
Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként. A Bitcoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül.
Jelenleg is kriptovaluták százai léteznek, legtöbbjük a Bitcoinhoz nagyon hasonlatos vagy abból levezethető. A kriptovaluta rendszeren belül a biztonságosságot, az integritást, a főkönyvek egyensúlyát egy közösség, az úgynevezett „bányászok” tartják fenn.
A kriptovaluta főkönyvek biztonságossága azon a feltételezésen alapszik, hogy a bányászok nagy része becsületesen próbálja kezelni a főkönyvet, mivel pénzügyi érdeke rejlik benne.
A legtöbb kriptovalutát úgy tervezték, hogy fokozatosan csökkentsék a valuta összes volumenének kibocsátását, így egy végső határt szabva a forgalomban lévő valuta mennyiségének, akárcsak a nemesfémeknél. A hagyományos pénzintézeteknél tartott valutákkal vagy készpénzzel összehasonlítva, a bűnüldöző szerveknek nehezebb dolguk van, ha kriptovalutát akarnak lefoglalni. Ez a nehézség a kriptográfia technológiájából ered.
 A kriptovaluták története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza Hollandiába. A kamionsofőrök készpénz helyett egy újfajta kártyát kaptak, ezzel fizettek a tankolásokért.  
Az 1990-es években a DigiCash nevű vállalkozáshoz fűződik a kriptovaluta elődje. A cég a tranzakciók során már akkor kriptográfiát használt. David Chaum – a DigiCash alapítója – 1993-ban feltalálta az e-cash nevű digitális fizetési rendszert. Működése hiába volt sikeres, a cég a későbbiekben csődbe ment – az innovációja meghaladta a kor elvárásait és gyakorlatát.  
1998-ban érkezett mérföldkőhöz a történet, amikor is megalakult a PayPal, mely egy nemzetközi digitális rendszer, mely lehetővé teszi online pénzátutalások lebonyolítását.  
A első kriptovaluta tényleges kibocsátására 2009-ig kellett várni (nem véletlenül igazodva a globális pénzügyi válság kezdő időszakához), amikor is egy Satoshi Nakamoto nevű ember vagy csoport megalkotta a Bitcoint. Jellegzetes tulajdonságai, hogy független a kormányzati és vállalati érdekektől, nem kapcsolódik be a hagyományos bankrendszerbe, decentralizált, megvásárlása törvényes valutával történik. Kriptográfiát, titkosítást használ és ha a felek úgy akarják anonimak maradhatnak a tranzakció lebonyolítása során.  
Néhány évnek el kellett telnie ahhoz, hogy a kriptovaluta szélesebb körben is ismertté és elismertté váljon. Az évek folyamán rengeteg új valuta jelent meg a kriptovaluták piacán, néhány ezek közül igazi sikertörténetté vált, nagy része pedig elértéktelenedett. Jelenleg is körülbelül 900 coin létezik.
Manapság elmondható, hogy a kriptovaluták egyre szélesebb körben felhasználhatók, léteznek kriptovaluta alapú bankkártyák, melyek a kriptovalutákat ténylegesen elkölthető pénzzé váltják át.
Természetesen a mai napig léteznek olyan országok, melyek korlátozzák vagy tiltják (pl. Kína) használatukat, de láthatunk arra is példát, hogy a kriptovaluták az ország és a kormányzat teljes támogatását élvezik, például Észtország, Svájc vagy Japán. 

A jegybankok képviselői kijelentették, hogy az olyan kriptovaluták befogadása, mint a Bitcoin jelentős kihívás elé állítja a jegybankokat. További véleményük szerint, ahogyan a kriptovaluták kereskedelmi elfogadottsága egyre népszerűbbé válik, úgy csökken a fogyasztói bizalom a FIAT valutákban. Gareth Murphy – magas rangú jegybanki tisztségviselő – szerint a kriptovaluták széles körű elterjedése egyre inkább megnehezíti a statisztikai hivatalok gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adatgyűjtését. A virtuális valuták új kihívás elé állítják a jegybankok alapvető fontosságú monetáris és árfolyam politikáját.  
 Az első Bitcoin ATM a Robocoin nevéhez fűződik, indítása 2014. február 20-án történt. Az első „bódét” Texas állam, Austin városában telepítették. Egészen hasonló az ATM automatákhoz annyi különbséggel, hogy ez esetben egy scanner olvassa be a kormányzat által kiállított azonosító okmányokat – vezetői engedély vagy útlevél – a felhasználó azonosítása érdekében.
2017 májusában a Bitcoin ATM-ek száma elérte az 1189-et világszerte.
A kriptovaluták helyzete lényegesen különböző országonként és jogilag továbbra sem meghatározott. Míg bizonyos országok kifejezetten engedik használatát és kereskedelmét, addig mások tiltják vagy korlátozzák azt. A különböző kormányzati szervek, kormányhivatalok és bíróságok eltérően kategorizálják a Bitcoint.
Például 2014-ben a kínai jegybank megtiltotta a pénzintézeteknek a Bitcoin kezelését.
Oroszországban ugyan legális a kriptovaluta, mégis az orosz rubelen kívül illegális bármilyen más valutával fizetni. Mindeközben az orosz jegybank saját kriptovaluta létrehozásán tevékenykedik.
2014. március 25-től az Egyesült Államok Adóhatósága adózási szempontból a Bitcoint vagyonként tartja számon. Ezt azt jelenti, hogy nyereségadó fizetendő utána. A szabályozásnak természetesen nagy előnye, hogy törvényileg tisztázza a Bitcoint. A befektetőknek nem kell többé azon aggódniuk, hogy a Bitcoinból szerzett profit nem illegális-e vagy hogy hogyan jelenítsék azt meg az adóbevallásukban.
Ahogy egyre inkább növekszik az online valuták népszerűsége és kereslete, ezzel egyenes arányban nő az aggodalom, hogy a szabályozatlanság milyen hatással van a gazdaságra globálisan.
A kriptovaluta hálózat jelentős hiányokat mutat a szabályozások területén. Sok olyan felhasználó számára jelent vonzó alternatívát, akik a decentralizáltságból adódó előnyöket próbálják kihasználni. Nem beszélve a bűnözőkről, adókerülőkről, pénzmosókról.
A coinok világában lebonyolított tranzakciók függetlenek a bankrendszerektől, így egyszerű utat jelent az adókerülők számára. Kifejezetten nehéz a tranzakciók nyomon követése, néhány esetben szinte lehetetlen.
A rendszer által ajánlott anonimitás szintén kecsegtető lehet a pénzmosáshoz. Az altcoinokon keresztüli pénzmosás az intézményes kereteken kívül marad és névtelen tranzakciókon keresztül lebonyolítható.
A kriptovalutákat elsősorban bankrendszereken és intézményi kereteken kívül használják, a digitális világon keresztül. Amíg ezek az alternatív, decentralizált kereskedési platformok a fejlesztés kezdeti stádiumában vannak, kihívások elé állítják a hagyományos pénzügyi rendszereket.
2017 júliusában a kriptovaluták teljes tőkepiaci értéke több mint 100 milliárd dollár, a lebonyolított napi mozgás több mint 6 milliárd dollár.